|
Megye adatok Baranya megyéről Baranya megye történelme Baranya megye kistérségei Városok Települések
Megye adatok |
|
ORSZÁGRÉSZ: |
DÉL-DUNÁNTÚL |

|
|
MEGYESZÉKHELY: |
PÉCS |
|
TERÜLET: |
4429,51 KM2 |
|
NÉPESSÉG: |
402 700 FŐ |
|
NÉPSŰRŰSÉG: |
89,76 FŐ/KM2 |
|
TELEPÜLÉSEK SZÁMA: |
301 |
- vissza -
Baranya megyéről |
|
Domborzat: Baranya földrajzilag változatos terület, északi része hegyes, dombos vidék, hatalmas, egybefüggő erdőségekkel, míg déli és keleti részén síkság található. A megye legmagasabb pontja a 682 méter magas Zengő a Mecsek hegységben. Éghajlat: Baranya megye éghajlatában érzékelhető a Földközi-tenger közelsége (mediterrán hatás). A napfényes órák száma magas. A bőséges napsütés hatása a déli fekvésű hegy- és domboldalakon még fokozottabb. A hőmérsékletingadozások viszonylag alacsonyak, a telek enyhék. (Ez alól csak a Keleti-Mecsek belső medencéjének hideg mikroklímája jelent kivételt.) A csapadék mértéke jelentős, az országban a legmagasabb. |
|
|
Baranya megye történelme |
|
Baranya megye területe már az őskorban is lakott volt. A honfoglalás előtt részben szlávok lakták. Szent István király a területen vármegyét hozott létre, amelynek jelentős része átnyúlt a mai Horvátország és Szerbia területére is. A vármegye élén álló ispán székhelye Baranyavár volt (ma Branjin Vrh, Horvátország), amelyről Baranya vármegye a nevét kapta. Szent István ugyanakkor Pécsett püspökséget is alapított, és később a pécsi püspök birtokába adta a vármegyét. 1541-től a megye területe a török hódoltsághoz tartozott. A török közigazgatásban a Mohácsi szandzsák része volt, Mohács székhellyel. A terület 1689-ben szabadult fel a török uralom alól. Baranya vármegye régi határai 1919-ig álltak fenn. 1919 és 1921 között szerb megszállás alatt volt a megye mai területének háromnegyede. A trianoni békeszerződés értelmében a volt Baranya vármegye déli részét, 1163 km²-nyi területet a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták.Baranya megye mai határait lényegében az 1950-es megyerendezés során alakították ki. Ekkor a korábbi Somogy megyétől Baranyához került az egykori Szigetvári járás (kivéve a mai Lad és Patosfa községeket), továbbá Felsőszentmárton. 1974. december 31-én Tolna megyéhez csatolták Jágónak, Kaposszekcső és Csikóstőttős községeket, viszont Baranyához került Tolna megyétől Máza. |
- vissza -
Baranya megye kistérségei |

- vissza -
|
Minden jog fenntartva! 2005-2010 © Portal Internet Kft.